Az egykor főleg egzotikusabb fajok számára beüvegezett növényházakból kialakult „télikert”-műfaj mára jórészt emberi tartózkodásra (is) szánt helyiségek felé mozdult el. A szem számára nyitott térben zöldkörnyezetnek lehet örülni: akár magunk körül (egy benti páratartalom „bio-szabályozójaként”), akár a kertünkre néző panorámaablak révén. Emellett az r-betűs, „berregős hónapok” egyre fogyatkozó természetes fényét mind élvezhetjük, miközben a kinti hűvöst kizárjuk. A befogott napsugarak ráadásul nemcsak közérzetjavítók, de a mindennapi élénkségünkért felelős hormonok megfelelő szintjéhez is hathatósan hozzájárulnak.
függetlenül attól, hogy a télikert terét milyen gyakran vesszük magunk igénybe. Méltán népszerű értéknövelő beruházásról van tehát szó.
Újépítésű lakások nagyobb terasza eleve tervezhető télikertnek, de legnagyobb számban mindmáig az utólag telepített változatok jellemzők. Tipikusan nyitott terasz beépítés esetén nyílik módunk az épülethez szervesíteni a beüvegezett verandánkat (Legjobb terasz ötletek – nem csak nyárra c. cikk linkje) vagy pergolánkat. Működhet még társasházi tetőtér vagy régi bérház gangos részének célirányos leválasztása is, nem beszélve a szoba- vagy ablakkertek megoldásairól – mint a házilag épített télikert biztonsággal kivitelezhető, de csak pótlékszerű példái. Ha azonban a télikert építés új területet vonna el a telekből, a házhomlokzat megváltoztatásával, az már bővítési műveletnek minősül. Ennélfogva a területe bele fog számítani a beépítettségbe, azaz bejelentési kötelezettséget keletkeztet, illetve a helyi építési hatóságnál is megérhet egy előzetes tájékozódást.
Amikor a teraszból télikert házilag (vagy vállalkozóval) készül, akkor ugyan helyhez kötöttség áll fenn, de minden egyéb esetben –
Nem kifelejtendő az előzetes számításainkból, hogy a környező bokrok és fák is a kezünk alá dolgozhatnak. Különösen a lombhullatók az ideálisak, mert nyáron remek árnyékolók (az akkor elsődleges bajforrás, a túlhevülés ellen), télen ellenben leveleik levetése után nem kell kitakarólag keresztezzék a gyönge napsütés és szegényebb fény útját. Emellett idényspecifikus aktualitással ezúttal az átmeneti és téli évszakok hőnyereségeit érdemes számba venni.
Minthogy télikertünk a fűtési szezonban a házból távozó hőt képes felfogni, ezért olykor a legnagyobb kiáramlással jellemezhető oldalra tervezik – nappalihoz vagy előszobához. Ilyen megkötés nélkül legelőnytelenebb az északi fekvésű télikert, amelynél a legkisebb az üvegházhatás. Ettől még saját légtömegével ez is szigeteli a házat, egyben a hideg szelek ellen pláne védi. Egy északi tájolás kiegyenlített külső fényviszonyai dolgozószoba, iroda vagy tárgyaló kialakítását teszik lehetővé, de műhelyek vagy műtermek is berendezhetők benne.
Nyugatolt változatot a télre!
Egy nyugati fekvésű télikert tán még ennél is melegebb lehet, mert egészen napnyugtáig még „táplálva van”, ezért télen ez egy ideálisan hőtartó változat. Emiatt érdemes lehet több helyiséghez is csatlakoztatni. És ott van még a keleti tájolás, amely a reggeli órákban van fénnyel és hővel elárasztva. Reggelizőhelynek pazar és túlhevülés esélyét nyárhoz közeledve is kizárja, mert délután már a házunk maga takarja ki a Napot. Ezért akkor inkább a növények „társalgójaként” tud jól szolgálni; mindenesetre alighanem a legminimálisabb klímakompenzációt vagy -korrekciót kívánja tőlünk.
Pénztárcánkat legjobban az (acélbetétes) PVC-vázas télikert építés kíméli meg, aminél a felület utókezelést nem kíván, csakhogy itt jelentkezik a leghamarább – és legtöbb – amortizációs költség. A legtermészetesebbnek ható és rendkívül dekoratív favázas típusok már drágábbak és 3–5 évenként karbantartást igényelnek. Nedvességérzékenységük miatt mindenképp több rétegből ragasztott tömbösített – és lazúrozott felületű – faanyagra van szükség. Acél tartószerkezet elemei tudják a nagy teherbírást, de vagy horganyzottak választandók, vagy fokozatos korrózióvédelemre szorulnak. Ha mégis egyösszegben előre költenénk el létesítés és fenntartás költségeit, akkor pedig időjárási hatásokra érzéketlen, könnyű és színezhető alumíniumszerkezetet válasszunk. Padlóban gránit, kerámia, deszka vagy márvány borításban is gondolkodhatunk – számottevő növény befogadása esetén a vízállóságra is ügyelve. Hasonló megfontolásból kerti optimalizálású gyékény- vagy nádfonatos bútorgarnitúra a biztos.
Hőhidak ellen résmentesen záródó, jól szigetelt nyílászárókra van szükség. Pleximegoldások mellett azért főként üvegfalban gondolkodjunk! Ennek legalább 4-16-4 mm-es, háromrétegű hőszigetelő üvegtáblákból kell készülnie, legfeljebb 0,8 W/m2K-es hőátbocsátási tényezővel. Ennél is jobb, ha a légrésbe argongáz, vagy ha fémbevonatos, tehát a meleget jobban tartó üvegről van szó. Ettől még maximális – és semleges tónusú – fényáteresztésre van szükség, ami pedig tehát fordítottan arányos a vastagsággal, tehát ennek növelésével amaz csökken.
Ilyenkor a fej feletti üvegezés ragasztott, és (pl. a hónyomásnak ellenálló) feltétlenül edzett üvegfedéssel oldandó meg, akár biztonsági fóliával (pl. jégeső lehetőségével számolva). Az ennél olcsóbb megoldással a polikarbonátos fedés, amely kicsiny önsúlyú, jó UV-szűrős, ütésálló felületet hoz létre, ellenben gyengébb hangszigeteléssel, például zajos esőkopogással rajta.
Nemcsak túl alacsony (beltéri, egyben harmatponti) hőmérséklet, egy nagyobb látogatósereg kilégzése vagy bőséges növényöntözés okán is jelentkezhet párakicsapódás. Ez az üvegről csak-csak letörülhető, a benyúló betonfalról annál kevésbé, ezért újratermelődése és a baktériumszaporító nyirkos levegő kialakulása ellen fontos a helyiség jól szellőztethetősége. (Amihez mégsem szabad folyamodni csapadékos kinti időjárásnál, mert akkor „az orvosság csak fokozza a betegséget”.) A szellőzőnyílások vagy ventilátor a hatékonyság érdekében legyenek a mennyezet közelében, így aztán a felgyűlő meleg levegő ellen épp a megfelelő helyen tudunk „védekezni”, és huzatosnak sem fogjuk érezni télikertünket. Nem múló kondenzáció esetén vizsgáljuk felül a berendezést: minek az eltávolításával tudnánk csökkenteni az előidéző tényezők jelenlétét? A nyári hónapokban persze jó eséllyel éppen, hogy redőnyözésre és egyéb fejlett – lehetőleg külső – árnyékolástechnikákra lesz szükség.
Ha időszakos „lakóként” növényeket teleltetnénk át, néhány hőmérsékleti tartománnyal legyünk tisztában! Hidegházi növényfajok vagy mediterrán dézsás növények (leander, babér, citrusfélék) fűtés nélkül is kitelelnek 5 °C fölött. Emellett a kellemes illőanyagú fűszernövények is megtermelhetők (borsmenta, rozmaring, zsálya, bazsalikom), ezért télikertünket akár konyha vagy étkező meghosszabbításaként is tervezhetjük. 12–15 °C-on már pálmák és egzotikus gyümölcsök (füge, kivi, gránátalma) is termően megmaradnak, míg a (szub)trópusi növényeknek (filodendron, orchideák, papagájvirág) legalább 18 °C és kellő páratartalom szükséges. Ez a hőfok egy beépített, de fűtetlen tetőtérben (8 tipp tetőtér praktikus berendezéséhez c. cikk linkje) is hamar kialakul, mire a naptár novembert mutat, tetőkertünkben viszont ehhez minimális fűtésre lesz szükség. Hát még, ha a lakótér részeként szeretnénk használni.
Annyi szent, hogy a télikert építés nagy műgondot igénylő összetett feladat. Egy megbízhatóan működő végeredményhez jó minőségű anyagok, de leginkább hozzáértő tervezés és kivitelezés szükséges. Ezek nem kifejezetten helyettesíthetők még gyakorlott „csináld magad”-rutinnal sem, ha nem akarjuk, hogy vég nélküli „utószervízelésre” szoruljon a kis-nagy szerelési hibás művünk. De akár „típuskertek” közül választunk, akár minden ízében személyre szabatjuk, hálásak lehetünk majd funkcionális sokoldalúságának: télen térben is kibővülünk és használati időre is szert teszünk; értékeink védve és fedél alatt lehetnek; mindezt pedig energiamegtakarító takaros bővítményben élvezhetjük.
